Az elmúlt éveket jellemző digitális fejlődés a gazdaság és a társadalom minden területén érezteti hatását. A háztartások egyre nagyobb arányban rendelkeznek internetes kapcsolattal. Egyre többen interneteznek napi gyakorisággal vagy éppen vásárolnak online.
A vállalkozások leginkább a helyhez kötött internetkapcsolatot veszik igénybe, ugyanakkor a mobilinternet-kapcsolat céges használata is meghatározó. Ezek a folyamatok jól tükröződnek az internet-előfizetések számában, amely évről évre jelentősen emelkedik.
A közigazgatás is egyre inkább áttér a digitális térre, és ezzel párhuzamosan egyre többen veszik igénybe az e-közigazgatást. Mindezek eredményeként az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág teljesítménye az elmúlt években folyamatosan emelkedett.
2019-ben a hazai közigazgatásban közel teljes körű volt a számítógép és az internet használata, az intézmények túlnyomó többsége saját honlappal rendelkezett. A honlapokon elérhető információk és alkalmazások köre folyamatosan bővül, egyre inkább megtalálhatóak közöttük a fejlettebb, összetettebb formájú szolgáltatások. 2019-ben már az államigazgatási és az önkormányzati szervezetek fele használta a közösségi média felületeit információk megosztása és a közösségi eseményekről történő tájékoztatás érdekében.
A hazai közigazgatásban közel teljes körű volt a számítógép- és internethasználat
2019-ben a közigazgatásban a számítógép, az internet és az e-mail használata – a két évvel korábbihoz hasonlóan – közel teljes körű volt, a közigazgatási intézmények szinte mindegyike egyaránt használta a világhálót belső működéséhez és az ügyintézéshez. A közigazgatási szervezetek mintegy kétharmada rendelkezett hordozható számítógépekkel, táblagépekkel, céges mobiltelefont 87%-uk használt.
Az intranetet mint infokommunikációs eszközt elsősorban a nagyobb szervezetek vették igénybe belső kommunikációjuk lebonyolításához, emiatt használata továbbra is inkább az államigazgatásra jellemző (86%), az önkormányzatok mindössze 23%-a alkalmazta ezt a belső kommunikációs csatornát. 2019-ben az önkormányzatok közel egyharmada vett igénybe nyílt forráskódú szoftvereket, ugyanakkor az államigazgatásban tovább folytatódott használati arányuk 2015 utáni csökkenése (84%).
2019-ben az internethasználat leggyakoribb célja továbbra is az információkeresés és az elektronikus levelezés volt. 2015-höz képest a közigazgatási intézmények körében összesen – illetve ezen belül az önkormányzatoknál is közel azonos mértékben – a világhálót oktatási, képzési célból igénybe vevők aránya nőtt a legnagyobb mértékben, 7,5 százalékponttal, míg az államigazgatásban a banki és pénzügyi szolgáltatások igénybevételének bővülése volt kiemelkedő (11 százalékpont). A közigazgatás két szegmense között a legnagyobb, 27 százalékpontos eltérés az oktatás, képzés igénybevételének terén mutatkozik.
A széles sávú internetkapcsolat a meghatározó a közigazgatásban
A közigazgatás szervezeteinélA közigazgatáson belül egy szervezet többféle internetkapcsolat-típussal is rendelkezhet. [1] 2019-ben is – hasonlóan a korábbi évek tendenciájához – a DSL-típusú kapcsolatok voltak a legelterjedtebbek, bár használati arányuk (44%) az elmúlt években csökkenő tendenciájú. Az egyéb helyhez kötött (vezetékes vagy vezeték nélküli) kapcsolatok továbbra is a második leggyakrabban használt kapcsolattípusok, a közigazgatás közel egyharmada vette ezeket igénybe 2019-ben. A technológiai fejlődést a hatékonyabb működés érdekében felhasználva, az államigazgatási intézményeknél az internetkapcsolat típusa tekintetében továbbra is a mobil széles sáv és a bérelt vonali kapcsolat dominált.
2015 óta a közigazgatás mindkét szegmensében a minőségi fejlődést jelentő, kiemelkedően gyors internetelérést biztosító kategóriák irányában bővül a használat aránya. 2019-ben az államigazgatás szervezeteinek 38%-a legalább 30, de kevesebb mint 100 Mbit/s letöltési sebességű internetkapcsolattal rendelkezett, míg az önkormányzatoknál a legszélesebb körben (30%) használt letöltési sebesség legalább 10, de kevesebb mint 30 Mbit/s volt.
A közigazgatás elektronikus szolgáltatásai a fejlettebb, összetettebb formák felé tolódnak
2019-ben a közigazgatási intézmények 89%-a rendelkezett honlappal, ami 4,6 százalékponttal haladta meg a négy évvel korábbit. A közigazgatási intézmények honlapján elérhető információtípusok és szolgáltatások aránya folyamatosan bővül, a leggyakrabban a helyi közösséget érintő hírek, a szervezeti információk, elérhetőségek, illetve az ügyfélszolgálati információk jelennek meg a weblapokon.
2019-ben az államigazgatási intézmények és az önkormányzatok honlapjainak közel kétharmada nyújtott pályázatokkal, ösztöndíjakkal kapcsolatos információkat. 2015-höz képest – párhuzamosan a pályázati kiírások növekedésével – ez utóbbi szolgáltatáscsoportnál történt a legnagyobb mértékű, 14 százalékpontos emelkedés.
2015 és 2019 között a közigazgatási intézmények honlapján elérhető elektronikus közigazgatási szolgáltatások aránya minden típusban jelentősen emelkedett. 2019-ben a közigazgatási szervezetek nyolctizede nyújtott információkat a felhasználók számára a honlapján keresztül, 58%-a tette lehetővé különböző űrlapok letöltését, és egynegyedük esetében a felhasználók a kitöltött űrlapjaikat vissza is tudták küldeni. 2015-höz képest az önkormányzatoknál ennek a szolgáltatástípusnak az aránya a négyszeresére nőtt.
A közigazgatásban a teljes körű elektronikus ügyintézés aránya 2017-hez képest több mint a duplájára, 2015-höz képest a négyszeresére emelkedett, ami döntően az önkormányzatoknál történt bővülésből származott. 2019-re az önkormányzatok 8,6, az államigazgatási intézmények 8,4%-a biztosította az ügyintézésnek ezt a legmagasabb szintjét a hazai felhasználók számára. 2015 és 2019 között 7,9-ről 3,1%-ra csökkent azoknak a közigazgatási szervezeteknek az aránya, amelyeknél egyik elektronikus ügyintézési szint sem volt elérhető.
A közigazgatási szervezetek részvétele ugrásszerűen bővült a közösségi médiában
2019-ben az államigazgatási és az önkormányzati szervezetek fele használt közösségi oldalakat a lakossággal történő kapcsolattartás érdekében, ennek aránya 2015 óta folyamatosan nő. A közösségi média használatának célja leggyakrabban az információ megosztása, illetve a közösségi eseményekről való tudósítás (50%), valamint az állampolgárokkal történő kapcsolattartás volt (35%). 2015 és 2019 között a felvetett kérdésekre, problémákra ezeken a csatornákon is reagáló közigazgatási intézmények aránya 12-ről 18%-ra bővült, és egyre gyakoribb az álláshelyek meghirdetése is a közösségi portálokon keresztül (17%).
A közigazgatásban is terjed a felhőalapú szolgáltatások igénybevétele
A felhőalapú szolgáltatások lehetőséget adnak a felhasználó számára, hogy különböző állományokat (például dokumentumokat, képeket, videókat) feltöltsön egy személyes tárhelyre, egy ún. „felhőbe”, és az internet segítségével ahhoz bármikor, bárhol biztonsággal hozzáférhessen.
2019-ben a közigazgatási intézmények 36%-a – a négy évvel korábbinál 7,6 százalékponttal több – használt felhőalapú számítástechnikai szolgáltatást. A legnagyobb arányban elektronikus levelezésre (26%) és pénzügyi, könyvelőalkalmazások használatára (25%) vették igénybe, illetve irodai szoftverek használatához és adatbázisok interneten történő tárolására használták (egyaránt 13%).
Jelentős a különbség az államigazgatás és az önkormányzatok között az informatikai szakemberek alkalmazása tekintetében
2019-ben az államigazgatási intézmények 94%-ában, míg az önkormányzatok 43%-ánál alkalmaztak informatikai szakembereket. Az államigazgatási szervek 69, az önkormányzatok 5,1%-a biztosított informatikai továbbképzést az informatikusok, és 55, illetve 18%-uk a nem informatikai tevékenységet végző alkalmazottak számára.
[1]:↑ A közigazgatáson belül egy szervezet többféle internetkapcsolat-típussal is rendelkezhet.
További adatok, információk
Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu