A digitális technológiák integráltsága a vállalkozásoknál továbbra is alacsony szintű

A vállalkozások digitális teljesítményét a digitális technológiák integráltsága mutatócsoport alapján veszi számba a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő DESI-mutatóDigital Economy and Society Index: A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő, évente közzétett mutató. Bővebben kifejtve a Fogalmak cím alatt.^[1]. Az említett mutatócsoport a vállalkozások elektronikus információcseréjét, közösségimédia-, valamint a nagy adathalmazok (Big Data) használatát, az online kereskedő vállalkozások, az elektronikus kereskedelemből származó forgalom, valamint a határokon átnyúló online értékesítés arányát vizsgálja. A felsorolt mutatók közül a hazai vállalkozások az elektronikus információcsere (14%), a közösségi média és a nagy adathalmazok használata (12, illetve 6%) tekintetében maradnak el leginkább az uniós átlagtól (34, 25 és 12%), ugyanakkor a kis- és középvállalkozások e-kereskedelemből származó forgalma megegyezik azzal (11%).

Letöltés PNG képként

Szinte minden hazai vállalkozásnál van számítógép és internet

2019-ben átlagosan az uniós vállalkozások 97%-a rendelkezett internetkapcsolattal, Magyarországon a 93%-a. Hazánkban az internethasználat aránya az energiaiparban, az információ, kommunikáció területén, valamint a víz- és hulladékgazdálkodás nemzetgazdasági ágban volt a legmagasabb (96–97%), míg a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban a legalacsonyabb (87%).

Még mindig jelentős az üzleti szféra mobilinternet-használata

A vállalkozások leginkább a helyhez kötött internetkapcsolatot veszik igénybe, ugyanakkor hazánkban a mobilinternet-kapcsolat céges használata továbbra is meghatározó. 2019-ben az uniós cégek 92, a hazaiak 78%-a használt helyhez kötött szélessávú internetet, ez az internettel rendelkező uniós vállalkozások 94, a hazaiak 85%-át jelentette.

2. ábra

Szélessávú internethasználat az internettel rendelkező vállalkozások körében, 2019

Letöltés PNG képként

Hazánkban a legtöbb – helyhez kötött szélessávú – internetet használó vállalkozás 2019-ben is 10 és 30 Mbit/s közötti internetletöltési sebességgel rendelkezett, míg az unió átlagában a 30 és 100 Mbit/s közötti letöltési sebesség fordult elő a leggyakrabban. A 100 Mbit/s fölötti letöltési sebesség aránya Dániában (62%) és Svédországban (59%) volt a legnagyobb, a hazai arány (21%) szinte megegyezett az uniós átlaggal (22%).

A különböző letöltési sebességek aránya a vállalkozások körében a vállalkozás tevékenysége, mérete, valamint földrajzi elhelyezkedése szerint, 2019

2019-re csökkent a különbség a magyarországi vállalkozásoknál a helyhez kötött (78%), valamint mobil (70%) szélessávú internet használata között, az internettel rendelkező vállalkozások körében ugyanez az arány 85, illetve 76%. A közép- és nyugat-dunántúli vállalkozások vették legjobban igénybe a szélessávú mobilkapcsolatot (74%). A helyhez kötött szélessávú internethasználat Észak-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon volt a legmagasabb (83 és 82%). A legszélesebb körben az energiaiparban működő vállalkozások használták (91%), megközelítve az uniós átlagot (92%), legkevésbé pedig a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén (66%).

A vállalkozások közel harmadánál tudunk a honlapról rendelni

Az Európai Unióban átlagosan a vállalkozások 78%-a rendelkezett honlappal 2019-ben. A magyar vállalkozások közel kétharmada (62%-a) élt ezzel a lehetőséggel, amivel hazánk még mindig az uniós rangsor alsó harmadában helyezkedett el. Ez az arány az internettel rendelkező uniós vállalkozásoknál 80, a hazaiaknál 67%-ot tett ki.

Az egyes nemzetgazdasági ágak között jelentős az eltérés: az információ, kommunikáció területén működő vállalkozások 87%-a rendelkezett honlappal, míg a szállítás, raktározás, az építőipar, valamint a tudományos és műszaki tevékenység nemzetgazdasági ágak vállalkozásainak mindössze a fele.

A honlappal rendelkező vállalkozások 83%-a nyújtott információt termékeivel és szolgáltatásaival kapcsolatban weboldalán keresztül, és 30%-a tette lehetővé ezek online megrendelését. Legnagyobb arányban továbbra is a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén működő vállalkozásoknál (62%) lehetett online rendelni. A rendelés nyomon követése a honlapos vállalkozások 14%-ánál volt biztosított, és 39%-uknál volt lehetőség a vállalkozás közösségi profiljához való hozzáférésre.

Több informatikai szakembert foglalkoztatunk, mint az uniós átlag

2018-banAz informatikai továbbképzésre, valamint az informatikai feladatok ellátásra vonatkozó kérdések 2018-ra vonatkoznak, ugyanakkor a 2019-es felmérésből származnak.^[2] az unió vállalkozásainak 20%-a alkalmazott informatikai szakembert, Magyarországon ez az arány az előző évhez hasonlóan 6 százalékponttal haladta meg az uniós átlagot. A tagállamok rangsorában Írország, Dánia, Belgium, az Egyesült Királyság és Málta után Hollandiával és Finnországgal azonos mértékben, a vállalkozások hazánkban alkalmaztak a legnagyobb arányban informatikai szakembert.

Az infokommunikációs technológiák üzleti életbe való integrációjának egyik előfeltétele a vállalkozásnál munkát vállaló alkalmazottak digitális készségeinek fejlesztése. 2018-ban az EU-ban átlagosan minden tizedik vállalkozás biztosított informatikai továbbképzést az IT-szakemberei, és minden ötödik a nem informatikai tevékenységet végző alkalmazottai részére. Magyarország mindkét arány (8, illetve 13%) alapján a tagállamok rangsorának középmezőnyében helyezkedett el.

Az uniós és a hazai vállalkozások jelentős része, 71, illetve 60%-a vett igénybe külső szakértőket az alapvető informatikai feladatok ellátására, ugyanakkor az uniós vállalkozások 41, a hazaiak 43%-ában végeztek ilyen tevékenységeket a saját alkalmazottak.

A vállalkozások közel negyede vásárolt felhőalapú szolgáltatást

2019-ben a magyarországi vállalkozások 23%-a, az internetet használó vállalkozások 24%-a vásárolt felhőalapú szolgáltatást. Továbbra is kiemelkednek az információs, kommunikációs tevékenységet végző vállalkozások, amelyek 63%-a fizetett elő felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásra, 46%-uk használta ezt elektronikus levelezésre, 48%-uk fájlok interneten történő tárolására, 4, illetve 7 százalékponttal többen, mint az előző évben. E két tevékenység, valamint az irodai szoftver felhőalapú alkalmazásként való használata volt a többi nemzetgazdasági ág esetében is a leginkább elterjedt. 2018-hoz képest az adminisztratív szolgáltatások ágban tevékenykedő vállalkozások használati aránya növekedett a legdinamikusabban (19 százalékponttal).

A vállalatierőforrás-tervezőA vállalatierőforrás-tervezés (ERP – Enterprise Resource Planning) olyan szoftvercsomag, melyet az információk megosztása által, az erőforrások különböző funkcionális területek közötti megosztására használnak (pl. könyvelés, tervezés, gyártás, marketing).^[3](ERP) és az ügyfélkapcsolat-kezelőAz ügyfélkapcsolat-kezelő alkalmazás (CRM – Customer Relationship Management) körébe tartozik minden olyan szoftveralkalmazás, mely az ügyfelekkel kapcsolatos információkat képes kezelni.^[4](CRM) alkalmazások lehetnek helyben működtetett, vagy felhőalapon elérhető megoldások. Az ERP- és a CRM-alkalmazásokat az Európai Unió tagállamai közül a hazai vállalkozások vették igénybe a legkisebb arányban, használatuk aránya az elmúlt évekéhez képest uniós szinten kevéssel csökkent.

Az ügyfélinformációk gyűjtése, tárolása és más üzleti funkciók számára történő elérhetővé tétele céljából a vállalkozások 11%-a használta a CRM-alkalmazást, míg az ügyfélinformációk marketingcélú kezelésére 6,8%-uk. A legnagyobb arányban mindkét célra az információ, kommunikáció, valamint az energiaipar területén vették igénybe. Hasonlóképpen e két nemzetgazdasági ágban a legmagasabb az ERP-alkalmazás is, az energiaiparban 38, az információ, kommunikáció területén 27%.

Ötből négy vállalkozás már az interneten intézi közigazgatási ügyeit

A 2019. évi felmérésünk szerint az összes vállalkozás 80%-aA közigazgatási ügyek használatáról szóló mutatók 2018-ra vonatkoznak, de a 2019. évi felmérésből származnak.^[5] vette igénybe különböző közigazgatási szervek honlapjait információszerzésre, 81%-a töltött le űrlapokat. A vállalkozások mintegy 81%-a intézte közigazgatási ügyeit teljes mértékben elektronikusan, beleértve a pénzmozgásokat is. Az ügyeit legmagasabb elektronizáltsági fokon intéző vállalkozások 97%-a használta az internetet áfa-, 95%-a társadalombiztosítási járulékbevallások benyújtására. Minden ötödik vállalkozás igénybe vette az internetet, hogy hozzáférjen közigazgatási pályázatok dokumentumaihoz. Az e-tenderhez való hozzáférés a víz- és hulladékgazdálkodás és az építőipar területén működő vállalkozásokra volt a legjellemzőbb (38, illetve 40%). A vállalkozások elsősorban Magyarországon nyújtottak be elektronikus úton közbeszerzési eljárásra vonatkozó ajánlatot (16%), az Európai Unió irányában benyújtott elektronikus pályázatok aránya még mindig alacsony (1,3%).

Elektronikus közbeszerzés a vállalkozás tevékenysége, mérete, valamint földrajzi elhelyezkedése szerint, 2018*

A hazai szálláshely-szolgáltató és vendéglátó vállalkozások mintegy ötöde értékesít az interneten keresztül

A hazai vállalkozások összes árbevételének 24%-a származott elektronikus értékesítésből,A legalább 10 főt foglalkoztató vállalkozások körében a pénzügyi szervezetek nélkül.^[6] amely 6 százalékponttal volt magasabb, mint az uniós átlag. A tagállamok rangsorában ezzel az aránnyal a felső harmadba tartoztunk. A legmagasabb (34%) elektronikus értékesítési árbevételi aránnyal – az elmúlt évekhez hasonlóan – Írország rendelkezett. Az elektronikus értékesítésből származó árbevétel továbbra is a feldolgozóipari vállalkozások esetében volt a legmagasabb (36%), az unión belül Írország és Csehország után a harmadik legtöbb.

Magyarországon a weboldalon keresztül történő értékesítésből az árbevétel 7%-a származott, ami megfelel az unióban mért átlagnak, az elektronikus adatcserén keresztüli értékesítésbőlAz automatikus feldolgozási eljárást lehetővé tevő elektronikus adatcserén (EDI) alapuló értékesítés: olyan értékesítés, amely EDI-típusú üzeneten keresztül valósul meg. Az EDI (Electronic Data Interchange - elektronikus adatcsere) fogalmát általános értelemben használjuk az üzleti információk küldésére és fogadására olyan elfogadott vagy szabványformátumban, amely lehetővé teszi azok automatikus feldolgozását (pl. EDIFACT, UBL, XML). Az egyenként, kézzel gépelt megrendelések nem tartoznak ide.^[7] pedig a 16%-a, ami meghaladja az uniós átlagot (11%).

A 2019-es felmérés szerint a vállalkozások 12%-a értékesített weboldalon keresztül terméket vagy szolgáltatást, legnagyobb arányban a kereskedelem, gépjárműjavítás (23%), valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (21%) területén. Automatikus adatcserével (EDI) a vállalkozások 4,2%-a értékesített, saját honlapon keresztül a 12%-a, míg elektronikus piacterek honlapján mindössze 2,6%-uk.

Az elektronikus úton értékesítő vállalkozások aránya a tevékenysége, mérete, valamint földrajzi elhelyezkedése szerint, 2018*

A weboldalon keresztüli értékesítés árbevételének 33%-a származott a lakossági fogyasztók számára történő eladásokból, míg 67%-a az üzleti szféra egymás közötti, valamint a közigazgatási szervek felé történő értékesítéséből. Az elektronikus piacterekről a webes értékesítés árbevételének mindössze töredéke (3,8%-a) eredt. Ez alól kivételt képeznek az ingatlanügylettel foglalkozó vállalkozások (75%), valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ág vállalkozásai, amelyek közel fele-fele arányban értékesítettek saját weboldalukon, illetve a piacterek oldalán.

Gyerekcipőben az infokommunikációs incidensekkel szembeni felkészülés

Az alkalmazottak IKT-biztonsággal kapcsolatos felkészítését a hazai vállalkozások alapvetően önkéntes képzések, illetve a vállalaton belül elérhető információk (33%) révén képzelték el, az unióban ez az arány a vállalkozások 44%-át tette ki 2019-ben. Kötelező képzést és tananyagot a vállalkozások 10%-a biztosított, egynegyedük pedig szerződésben garantálta az alkalmazottak felkészítését (az uniós átlag 24, illetve 37%).

2019-ben a hazai vállalkozások 72%-a vett igénybe külső vagy belső szakértőt az IKT-biztonsággal összefüggő feladatok ellátására, az uniós átlag 85% volt. Külső szakértőt a hazaiak közel fele alkalmazott (45%), 32%-uk vette igénybe saját alkalmazottait erre a feladatra, az EU tagországaiban ez az arány 63, illetve 41% volt.

Az információs és kommunikációs technológiával kapcsolatos biztonsági intézkedések közül a hazai vállalkozások körében a szoftverek folyamatos frissítése (82%) és az erős jelszavak használata (68%) a legelterjedtebb, míg a biometrikus módszerekkel történő azonosítás (11%) és a kockázatelemzés (14%) a legkevésbé használt technológiák közé tartoznak.

Az alkalmazottak IKT-biztonsággal kapcsolatos felkészítése az energiaiparban, valamint az információ, kommunikáció területén a legjelentősebb. Itt is elsősorban az önkéntes képzések segítségével valósították ezt meg.

A vállalkozások kevesebb mint ötöde (17%) rendelkezik olyan dokumentummal, amely tartalmazza az IKT-biztonsággal kapcsolatos gyakorlatot, intézkedéseket és eljárásokat. A hazai vállalkozások körében még nagyon gyerekcipőben jár ez a terület, az unióban ez az arány a duplája, 34%. Ezt a dokumentumot a vállalkozások 4%-a több mint egy éve dolgozta ki, illetve vizsgálta felül, 13%-uk egy éven belül. Egyelőre nem tartanak az IKT-biztonságot érintő támadásoktól sem, a vállalkozások mindössze 4%-ának volt a különböző incidensekkel szemben biztosítása, ugyanakkor 14%-uknál fordult elő biztonsági incidens miatt az IKT-szolgáltatások elérhetőségében fennakadás, 7%-uknál adatvesztés, míg a vállalkozások 2%-ánál éltek vissza bizalmas adatokkal. Utóbbi az energiaiparban (8%), valamint a víz- és hulladékgazdálkodás területén (5%) volt a legmagasabb.

[1]:↑ Digital Economy and Society Index: A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő, évente közzétett mutató. Bővebben kifejtve a Fogalmak cím alatt.

[2]:↑ Az informatikai továbbképzésre, valamint az informatikai feladatok ellátásra vonatkozó kérdések 2018-ra vonatkoznak, ugyanakkor a 2019-es felmérésből származnak.

[3]:↑ A vállalatierőforrás-tervezés (ERP – Enterprise Resource Planning) olyan szoftvercsomag, melyet az információk megosztása által, az erőforrások különböző funkcionális területek közötti megosztására használnak (pl. könyvelés, tervezés, gyártás, marketing).

[4]:↑ Az ügyfélkapcsolat-kezelő alkalmazás (CRM – Customer Relationship Management) körébe tartozik minden olyan szoftveralkalmazás, mely az ügyfelekkel kapcsolatos információkat képes kezelni.

[5]:↑ A közigazgatási ügyek használatáról szóló mutatók 2018-ra vonatkoznak, de a 2019. évi felmérésből származnak.

[6]:↑ A legalább 10 főt foglalkoztató vállalkozások körében a pénzügyi szervezetek nélkül.

[7]:↑ Az automatikus feldolgozási eljárást lehetővé tevő elektronikus adatcserén (EDI) alapuló értékesítés: olyan értékesítés, amely EDI-típusú üzeneten keresztül valósul meg. Az EDI (Electronic Data Interchange - elektronikus adatcsere) fogalmát általános értelemben használjuk az üzleti információk küldésére és fogadására olyan elfogadott vagy szabványformátumban, amely lehetővé teszi azok automatikus feldolgozását (pl. EDIFACT, UBL, XML). Az egyenként, kézzel gépelt megrendelések nem tartoznak ide.

Fogalmak

DESI = Digital Economy and Society Index: A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő, évente közzétett mutató az EU tagállamainak a digitális gazdaság és társadalom kiépítésében elért eredményeit méri, elsősorban az Eurostat adatai alapján. A mutató segítségével az uniós tagállamok azonosíthatják a kiemelt beruházásokat és intézkedéseket igénylő területeket. A DESI az európai szemeszter digitális komponensének elemzése során is alapvető eszköznek számít. A mutató magában foglalja a nemzeti digitális szakpolitikák részletes elemzését is, amely áttekintést ad a tagállamok előrehaladásáról és a szakpolitikák végrehajtásáról. Az Európai Bizottság az egyes tagállamokra vonatkozó részletesebb távközlési fejezetet is csatolt a jelentésekhez. A tagállamok közötti jobb összehasonlíthatóság érdekében a DESI határokon átnyúló elemzésekre is lehetőséget ad a konnektivitás, a készségek, az internetes szolgáltatások használata, a digitális technológiák vállalkozások általi alkalmazása, a digitális közszolgáltatások, az infokommunikációs kutatás-fejlesztési és innovációs beruházások, valamint a Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogram forrásainak tagállami felhasználása tekintetében. További információ a DESI honlapján található: „A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) 2020, országjelentés Magyarország” című anyag forrása: https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/scoreboard/hungary.

Közösségi hálózat: Az online közösségi oldalak olyan weboldalak, ahol a tagok önmagukról információkat tárolhatnak, jellemzően profilok formájában, és kapcsolatot teremthetnek más tagokkal, személyes kapcsolati hálót kialakítva (pl. Facebook, MySpace, Instagram, Twitter). Ezen túlmenően bárki feltölthet saját tartalmakat pl. szöveget, zenét, fényképeket, videóklipeket, melyek gyakran közösségformálók a hálózaton belül (pl. YouTube, MySpace). A közösségi oldalakat anonim vagy valós személyes adatokkal lehet látogatni.

Felhőalapú szolgáltatás (cloud computing): Lehetőséget ad a felhasználó számára, hogy különféle állományokat (például képeket, videókat, dokumentumokat) feltöltsön egy személyes tárhelyre, egy ún. „felhőbe”, és az internet segítségével ahhoz bármikor, bárhol hozzáférhessen.

A felhőalapú számítástechnika (angolul „cloud computing”) használata a vállalkozásoknál: Többféle felhőalapú szolgáltatást különböztethetünk meg, a közös bennük az, hogy a szolgáltatásokat nem egy meghatározott hardvereszközön üzemeltetik, hanem a szolgáltató eszközein elosztva, annak üzemeltetési részleteit a felhasználótól elrejtve. A szolgáltatásokat a felhasználók hálózaton keresztül érhetik el, publikus felhő esetében az interneten keresztül, privát felhő esetében a helyi hálózaton vagy ugyancsak az interneten.

A felhőalapú szolgáltatások három fő csoportja:

• Szoftverszolgáltatás (Software as a Service): A szoftvert magát nyújtja szolgáltatásként. Ezeket az alkalmazásokat általában http-protokollon keresztül, egy böngészővel lehet használni. Pl: Google Docs, netsuite.
• Platformszolgáltatás (Platform as a Service): A felhőalapú számítástechnika egy szolgáltatási modellje, amely egy platformot és egymásra épülő szolgáltatásokat kínál felhasználásra. A szolgáltató az alkalmazás üzemeltetéséhez szükséges környezetet biztosítja, terheléselosztással és feladatátvétellel, kezelőfelülettel, ezek rendszeres biztonsági frissítésével. A felhasználó ellenőrzése alatt áll a szoftver telepítése és konfigurációja. Pl.: Google App Engine, OpenShift.
• Infrastruktúra-szolgáltatás (Infrastructure as a Service): Virtuális hardvert (szervert, blokk-tárhelyet, hálózati kapcsolatot, számítási kapacitást) szolgáltat. Pl.: Amazon EC2, Google Compute Engine.

Az ERP (Enterprise Resource Planning – vállalati erőforrástervezés) mint vállalatirányítási rendszer, a különböző vállalatifunkció-területek közötti információáramlást és integrációt lehetővé tevő szoftveralkalmazás. Alapvetően a tervezés, az értékesítés és beszerzés, a marketing, az ügyfélkapcsolat-kezelés, a pénzügy, valamint a humánerőforrás-menedzsment területének integrációját biztosítja. A vállalkozás ERP-használónak tekinthető, amennyiben használja az ERP-szoftvercsomagot vagy annak valamely elemét. Az ERP-szoftver lehet helyben telepített és működtetett, vagy felhőalapon (internetes felületről böngészőből) elérhető megoldás.

Az ERP-rendszer az alábbi jellemzőkkel bír:

• Olyan szoftver, amely a vállalkozás IKT-infrastruktúrájához van igazítva akár hagyományos, akár web-/html-alapú szerverkörnyezetről beszélünk.
• Az üzleti folyamatok nagy részét integrálja.
• Rajta keresztül történik a szervezeti tranzakciók feldolgozásának nagy része.
• A vállalkozása adatbázisát használja.
• Az adatokhoz történő valós idejű hozzáférést tesz lehetővé.

A CRM-szoftveralkalmazás a fogyasztókra vonatkozó információkat kezeli. Ez is történhet helyben telepített módon vagy felhőalapon. Az ügyfélkapcsolat-kezelés (Customer Relationship Management – CRM) fogalma egy cég saját partnerei felé irányuló folyamatainak leírására vonatkozik. Egy CRM-szoftver célja, hogy ezeket a folyamatokat támogassa, illetve a jelenlegi és potenciális ügyfelekkel kapcsolatos információkat tárolja.

A CRM-folyamatok köre magában foglal minden olyan folyamatot, amely valamilyen formában köthető az ügyfelekkel való együttműködéshez, a meglévő ügyfelek kiszolgálásához, a nekik történő újraértékesítéshez vagy a potenciális ügyfelek megkereséséhez. A CRM fogalom elterjedése és a leggyakoribb használata szorosan köthető az ezeket a folyamatokat támogató szoftverekhez, amelyek ezen a néven a kilencvenes évek közepe óta léteznek.

A CRM-szoftverek a marketing, értékesítési, ügyfélszolgálati és call center területeket támogatják. Az alábbi funkciókra képesek:

• ügyfél, potenciális ügyfél és kapcsolattartó adatok kezelésére;
• marketingkampányok kezelésére;
• értékesítési üzleti lehetőségek kezelésére;
• ügyfélszolgálati bejelentések (ügyek) kezelésére;
• a call centerekben folyó értékesítési és ügyfélszolgálati munka speciális üzleti folyamatainak kezelésére;
• a fenti területek átfogó elemzésének biztosítására.

Elektronikus értékesítés: A termékek és szolgáltatások elektronikus értékesítése során a megrendelés weboldalon, applikáción vagy EDI-típusú üzeneteken keresztül történik olyan eljárással, amelyet kifejezetten a megrendelések fogadására fejlesztettek ki. Míg a termékek és szolgáltatások megrendelése ezzel az eljárással történik, addig a kifizetés történhet online vagy offline módon. Nem tartozik az elektronikus értékesítés alá az e-mailben történő megrendelés.

Az EDI-alapú értékesítés olyan megrendeléseket takar, amelyeket vállalkozása fogyasztói EDI-típusú üzeneten keresztül adnak le. Az EDI (Electronic Data Interchange – elektronikus adatcsere) az alábbiakat foglalja magába:

• az üzenetek automatikus feldolgozását elfogadott vagy szabvány formátumban;
• az EDI-alapú üzeneteket a vevő a saját üzleti rendszerén keresztül hozza létre;
• az EDI-alapú szolgáltatók által átvitt megrendelések;
• az automata rendszer által generált keresletvezérelt megrendelések;
• az ERP-rendszeren keresztül beérkező megrendelések pl. EDIFACT, XML/EDI (UBL, Rosettanet).

További adatok, információk

Módszertan

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu