Jelentős halálozási többlet, megnövekedett természetes fogyás
2017 első negyedévében 22 072 gyermek született, 1,7%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A 38 589 halálozás jelentős, 16%-os növekedés a 2016. január–márciushoz képest. 2017. első három hónapján belül a januári és a februári halálesetek emelkedése volt jelentős, márciusban a kedvezőtlen folyamat lényegesen lelassult. A természetes fogyás 16 517 fő volt, 5576-tal több az egy évvel korábbinál.
Az év első három hónapjában 22 072 gyermek jött világra, ami 389-cel, 1,7%-kal maradt el a 2016. január–márciusi születésszámtól. A csökkenés részben azzal magyarázható, hogy 2016 szökőév volt, így az idén egy nappal rövidebb volt a vizsgált időszak. A szökőnaphatástól megtisztított születésszám kisebb mértékben, mindössze 0,6%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest.
A halálozások számának tavaly szeptember óta tartó emelkedése tovább folytatódott. 2017. január–márciusban 38 589-en vesztették életüket, ami nagymértékű, 16%-os emelkedést, számszerűen 5187-tel több elhunytat jelent az egy évvel korábbihoz képest. A szökőnaphatást figyelembe véve a halálozások számának emelkedése jelentősebb mértékű, 17% volt. Ezen belül januárban 26, februárban 22, márciusban pedig 1,9%-kal többen vesztették életüket, mint az előző év azonos hónapjában. A 2017. év eleji jelentős halálozási többlet hátterében – a két évvel ezelőtti folyamatokhoz hasonlóan – most is a tetőző influenzajárvány állhatott.
A halálozások számának jelentős emelkedése, valamint a születések csökkenése következtében a természetes fogyás a 2016. január–márciusi 10 941-gyel szemben 2017 első negyedévében 16 517 fő volt, ami 51%-os növekedést jelent.
A házasságkötések számának hosszabb időszak óta tartó nagymértékű emelkedése megtorpant, és 2017. első negyedévében a regisztrált házasságok száma mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest. Az év első három hónapjában anyakönyvezett 6035 frigy 8,7%-kal, számszerűen 575-tel volt kevesebb az előző év azonos időszakához képest. A szökőnaphatás figyelembevételével a visszaesés kisebb mértékű, 7,6%-os volt. Különösen a szezonon kívül eső februári hónap csökkenése volt meghatározó, amikor a házasságkötések kiigazított száma 13%-kal mérséklődött.
Ezer lakosra 9,1 élveszületés és 16,0 halálozás jutott. Az előbbi 0,1 ezrelékponttal alacsonyabb, az utóbbi 2,3 ezrelékponttal magasabb volt az előző évinél, ennek eredményeként a természetes fogyás 2,3 ezrelékponttal, 6,8 ezrelékre emelkedett. Az év első három hónapjában ezer élveszületésre 3,2 csecsemőhalálozás jutott, ami 0,8 ezrelékpontos visszaesés az előző év január–márciushoz képest. A házasságkötési arányszám 2,5 ezrelékes értéke 0,2 ezrelékponttal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban.
A népmozgalom főbb adatai, 2017. január–március
| Népmozgalmi esemény | Száma | Változás az előző év azonos időszakához képest, % | Ezer lakosra | Változás az előző év azonos időszakához képest, % |
|---|---|---|---|---|
| Élveszületés | 22 072 | –1,7 | 9,1 | –0,6 |
| Halálozás | 38 589 | 15,5 | 16,0 | 16,9 |
| Csecsemőhalálozás | 70 | –21,3 | 3,2a) | –20,0 |
| Házasságkötés | 6 035 | –8,7 | 2,5 | –7,6 |
| Természetes fogyás | –16 517 | 51,0 | –6,8 | 52,8 |
a) Ezer élveszületésre.
A születések száma régiónként különböző mértékben változott, négy régióban emelkedett, háromban pedig mérséklődött. A legjelentősebb emelkedést Dél-Dunántúlon (1,6%), a legnagyobb visszaesést pedig Közép-Magyarországon (6,6%) regisztrálták.
A halálozások száma mindegyik régióban megnövekedett, legjelentősebb mértékben Dél-Dunántúlon (19%), legkevésbé pedig Észak-Alföldön (13%).
2017 első negyedévében a természetes fogyás üteme az összes régióban emelkedett. A születések jelentős mérséklődése miatt a legnagyobb, közel 75%-os növekedést Közép-Magyarországon regisztrálták.
A házasságkötések száma mindegyik régióban csökkent, a legnagyobb mértékben Dél-Dunántúlon és Közép-Dunántúlon (14, illetve 12%-kal).
A népmozgalom főbb adatai régiónként, 2017. január–március
| Régió | Élveszületések | Halálozások | Házasságkötések | Természetes fogyás | ||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| száma | változás, % a) | száma | változás, % a) | száma | változás, % a) | száma | változás, % a) | |
| Közép-Magyarország | 6 435 | –6,6 | 10 492 | 13,9 | 1 696 | –7,8 | –4 057 | 74,8 |
| Közép-Dunántúl | 2 345 | –0,3 | 4 192 | 15,8 | 645 | –11,6 | –1 847 | 45,5 |
| Nyugat-Dunántúl | 2 000 | 0,9 | 3 940 | 17,5 | 536 | –9,5 | –1 940 | 41,5 |
| Dél-Dunántúl | 1 911 | 1,6 | 3 878 | 18,7 | 528 | –14,3 | –1 967 | 41,9 |
| Észak-Magyarország | 2 920 | 0,6 | 5 042 | 16,8 | 766 | –9,3 | –2 122 | 50,0 |
| Észak-Alföld | 3 662 | –0,6 | 5 515 | 13,1 | 986 | –7,7 | –1 853 | 55,3 |
| Dél-Alföld | 2 631 | 1,5 | 5 401 | 16,7 | 802 | –5,3 | –2 770 | 36,0 |
| Összesen b) | 22 072 | –1,7 | 38 589 | 15,5 | 6 035 | –8,7 | –16 517 | 51,0 |
a) Az előző év azonos időszakához képest.
b) A területre nem bontható adatokkal együtt.