655 millió euró volt a termék-külkereskedelmi többlet júniusban
2020. júniusban a behozatal volumene nem változott, a kivitelé 0,1%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az aktívum 655 millió euró volt, az egyenleg 145 millió euróval javult a 2019. júniusihoz mérten. Naptárhatással kiigazítva a kivitel volumene 5,4, a behozatalé 3,8%-kal mérséklődött. 2020. január–júniusban a termék-külkereskedelmi mérleg többlete 2,0 milliárd eurót tett ki, 911 millió euróval kevesebbet, mint egy évvel korábban.
2020. júniusban:
A kivitel értéke 8,6 milliárd euró (2980 milliárd forint), a behozatalé 7,9 milliárd euró (2754 milliárd forint) volt.
2020. júniusban az egy évvel korábbihoz képest:
Euróban kifejezve az export értéke 3,2, az importé 5,1%-kal csökkent.
A termék-külkereskedelmi egyenleg 145 millió euróval javult. (Az aktívum 42 millió euróval kevesebb az első becslésben közöltnél.)
A külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala behozatalban 2,0, kivitelben 4,2%-kal nőtt az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A cserearány 2,2%-kal javult. A forint árfolyama az euróhoz mérten 7,7, a dollárral szemben 7,9%-kal gyengült.
A gépek és szállítóeszközök 2019. júniusi áron számított kivitele 0,2%-kal nagyobb, behozatala 1,3%-kal kisebb lett. A közúti járművek exportja tizedével, importja több mint tizedével esett vissza az előző év azonos időszakához képest. A mindkét oldali csökkenés elsősorban a személygépkocsik, valamint a gépjárműalkatrészek forgalomváltozásával függ össze. A híradástechnikai, hangrögzítő és -lejátszó készülékek exportja közel ötödével, importja közel negyedével nagyobb lett a tavalyi év azonos időszakához mérten, amit kivitelben és behozatalban egyaránt a vezetékes távbeszélő és távíró készülékek és azok alkatrészei, ezen kívül importban még a rádióhullám elvén működő készülékek alkatrészei, exportban pedig a tv-készülékek forgalomváltozása befolyásolt. Az általános rendeltetésű ipari gép és berendezés exportja tizedével, importja hetedével visszaesett, amit mindkét oldalon a lég- vagy vákuumszivattyúk, folyadékszivattyúk, valamint a csap és csapszerelvények, ezen kívül importban az erő- és nyomatékátviteli berendezések forgalomváltozása eredményezett. Az irodagép és gépi adatfeldolgozó berendezések exportja negyedével, importja közel tizedével nőtt, amit döntően a számítógépek és részegységeinek forgalma befolyásolt. A villamos gép, készülék és műszer exportja közel tizedével nőtt, importja kissé mérséklődött. A csökkenés behozatalban az elektromos gyújtó- vagy indítókészülékek és ezek alkatrészei, a növekedés kivitelben az elektromos akkumulátorok és ezek alkatrészei forgalomváltozásával magyarázható. Az energiafejlesztő gép és berendezés exportja és importja több mint tizedével elmaradt az előző év azonos időszakához képest. A csökkenés importban és exportban egyaránt a belső égésű motorok és alkatrészei, ezen kívül exportban még a dízelmotorok, valamint a gázturbinák forgalomváltozásával magyarázható.
A feldolgozott termékek exportvolumene 0,2, importja 8,3%-kal több lett. A növekedéshez mindkét oldalon nagymértékben hozzájárult a gyógyszer, gyógyszerészeti termékek, valamint importban még az autóiparhoz kapcsolódó szakmai, tudományos, ellenőrző műszerek és készülékek jelentős forgalomemelkedése.
Az energiahordozók exportvolumene 17, importvolumene 25%-kal visszaesett, ami mindkét oldal esetében a kőolaj és kőolajtermékek, a természetes és mesterséges gáz, ezen kívül importban még a villamos energia forgalomváltozásával magyarázható.
Az élelmiszerek, italok, dohány kivitelének volumene 12, a behozataláé 5,5%-kal emelkedett. Az importoldali növekedést a zöldségféle és gyümölcs, az exportoldalit a gabona és gabonakészítmények forgalomváltozása eredményezte.
Az EU27 tagállamaiba irányuló kivitel volumene 0,9%-kal nőtt, az onnan érkező behozatalé 5,5%-kal csökkent. A termék-külkereskedelmi többlet 366 millió euróval emelkedett, 1,3 milliárd eurót tett ki. Az export 78, az import 68%-át bonyolítottuk le ebben a viszonylatban.
Az EU27-en kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel volumene 3,0%-kal kisebb, a behozatalé 14%-kal nagyobb lett. A termék-külkereskedelmi egyenleg ebben a viszonylatban 222 millió euróval romlott és 657 millió eurós passzívumot mutatott.
2020. január–júniusban:
A kivitel értéke 48,8 milliárd euró (16,8 ezer milliárd forint), a behozatalé 46,8 milliárd euró (16,1 ezer milliárd forint) volt.
2020. január–júniusban az egy évvel korábbihoz képest:
A kivitel volumene 9,6, a behozatalé 6,1%-kal csökkent.
A termék-külkereskedelmi mérleg többlete 911 millió euróval mérséklődött, és 2,0 milliárd eurót tett ki.
A külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala behozatalban 2,5, kivitelben 5,0%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. A cserearány 2,4%-kal javult. A forint az euróhoz képest 7,7, a dollárhoz viszonyítva 10%-kal leértékelődött.
Külkereskedelmi termékforgalom, 2020. január–június
Megnevezés | Export | Import | Egyenleg | |||
---|---|---|---|---|---|---|
érték, folyó áron | az előző év azonos időszaka= 100,0% | érték, folyó áron | az előző év azonos időszaka= 100,0% | érték, folyó áron | az előző év azonos időszakában | |
Milliárd forint | 16 765 | 94,9 | 16 071 | 96,2 | 695 | 952 |
Millió euró | 48 801 | 88,5 | 46 755 | 89,6 | 2 046 | 2 957 |
***
A 2019. évi adatok revíziója
A végleges adatok szerint 2019-ben a kivitel értéke 109,1 milliárd eurót (35 470 milliárd forintot), a behozatalé 104,8 milliárd eurót (34 057 milliárd forintot) tett ki. A termék-külkereskedelmi mérleg aktívuma 4,3 milliárd euró (1413 milliárd forint) volt. Az export szintje 165,4 millió euróval (53,8 milliárd forinttal), az importé 686,6 millió euróval (223,5 milliárd forinttal) magasabb, az aktívum pedig 521,1 millió euróval (169,7 milliárd forinttal) alacsonyabb a 2020. március 3-án közzétett második becsléshez képest.