2020 II. negyedévében 9,9%-kal csökkentek a beruházások
2020 II. negyedévében tovább csökkentek a nemzetgazdasági beruházások, a fejlesztések volumene 9,9%-kal maradt el az előző év azonos időszakitól. A csökkenés a legtöbb nemzetgazdasági ágban bekövetkezett. A költségvetési szervek beruházásai jobban mérséklődtek, mint a vállalkozások fejlesztései. Előbbi esetében leginkább az uniós projektek csökkenő teljesítményértéke, utóbbinál elsősorban a kedvezőtlenné váló gazdasági környezet okozta az alacsonyabb aktivitást.
2020 II. negyedévében szezonálisan kiigazítva:
A nemzetgazdasági beruházások szezonálisan kiigazított volumene az előző negyedévihez mérten 3,3%-kal mérséklődött, ezzel folytatódott a 2019 III. negyedévében elkezdődött tendencia. Ezen belül az építési beruházások szezonálisan kiigazított volumene 2,9, míg a gép- és berendezésberuházásoké ennél nagyobb mértékben, 4,3%-kal csökkent.
2020 II. negyedévében az előző év azonos időszakához képest:
A beruházási tevékenység volumene 9,9%-kal mérséklődött. Ezen belül a teljesítményérték közel hattizedét képviselő építési beruházásoké 9,2, a négytizedet kitevő gép- és berendezésberuházásoké pedig ennél nagyobb mértékben, 11%-kal zsugorodott. Ez mindhárom mutató esetében az elmúlt három év legkedvezőtlenebb változását jelenti.
A beruházási teljesítmény 57%-át megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene – több mint három év folyamatos növekedés után – 12%-kal csökkent. Ebben kiemelt szerepet játszott az, hogy a külföldi érdekeltségű vállalkozások fejlesztési aktivitása visszafogottabb lett a járvány következtében kedvezőtlenné váló gazdasági környezet miatt. Ugyanakkor a beruházások 13%-át realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések ennél is nagyobb mértékben (19%-kal) maradtak el a bázisidőszakitól. Ezt részben az okozta, hogy az egy évvel korábbinál alacsonyabb értékben realizálódtak uniós forrásból finanszírozott projektek.
A nemzetgazdasági beruházások több mint negyedét jelentő, a legnagyobb súlyt képviselő feldolgozóipar fejlesztései nagymértékben, 10%-kal visszaestek. Három területet kivéve minden alágban jelentősen csökkentek a fejlesztések, a nagy súlyú járműgyártásban, a kohászat, fémfeldolgozásban, valamint a gép, gépi berendezés gyártása területén pedig kiugró mértékben visszaestek. Hosszabb ideje folyamatban lévő, nagy értékű projektek révén jelentősen nőtt a volumen a villamosberendezés-gyártás, a gyógyszergyártás, illetve az élelmiszeripar területén.
Az összberuházások közel ötödét realizáló ingatlanügyletek beruházási teljesítménye 2,0%-kal mérséklődött, ezen belül a lakásépítések számottevően bővültek, ugyanakkor a bérbeadást szolgáló üzleti létesítményekbe (pl. irodaházak) irányuló fejlesztések zsugorodtak.
A harmadik legnagyobb súlyú terület, a szállítás, raktározás beruházásainak volumencsökkenése (9,6%) folytatódott, amit elsősorban az infrastrukturális fejlesztések mérséklődése okozott. Emellett a szállítással foglalkozó vállalkozások beruházásai is elmaradtak a bázisidőszakitól.
Az államháztartás egyes területei hozzájárultak a nemzetgazdasági beruházások teljesítménycsökkenéséhez. A negyedik legnagyobb súlyú területen, a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosításban – elsősorban központi közigazgatási szervek mérsékeltebb beszerzései révén – 29%-kal esett vissza a volumen. A nyolcadik legnagyobb súlyú művészet, szórakoztatás, szabadidő területén – a folyamatban lévő, sporttal és a kultúrával kapcsolatos projektek kisebb ráfordításai nyomán – 28%-kal csökkentek a beruházások. A víz- és hulladékgazdálkodás területén a beruházások visszaesése (14%) szintén meghaladta a nemzetgazdasági átlagot.
Az ötödik legnagyobb súlyú terület, a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat beruházásai kismértékben nőttek (1,8%-kal), elsősorban a kisebb létszámú szervezetek növelték gépbeszerzéseiket.
A hatodik legnagyobb súlyú terület, a kereskedelem, gépjárműjavításban 13%-kal csökkentek a beruházások. A nagykereskedelem, illetve a gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása ágazatok beruházásainak visszaesését nem ellensúlyozta a kiskereskedelem emelkedő fejlesztései.
Több kisebb súlyú nemzetgazdasági ágban számottevően nőttek a fejlesztések. A járványügyi helyzettel is összefüggésben a fekvőbeteg-ellátási terület kiugró fejlesztései révén a humán egészségügyi, szociális ellátásban 32%-kal bővültek a beruházások. Jelentős mértékben (14%) emelkedtek az energiaipari fejlesztések, többek között elektromos hálózatok felújításai révén is. Az információ, kommunikáció területén a beruházások szintén növekedtek (6,5%), amiben szerepet játszottak hálózatfejlesztési munkálatok is.
Ugyanakkor néhány kisebb súlyú nemzetgazdasági ágban a beruházások visszaesése a nemzetgazdasági átlagnál nagyobb mértékű volt. A legnagyobb, 55%-os visszaesés a bányászat területén következett be, összefüggésben az energiahordozók nemzetközi árának zuhanásával. Az építőipari gazdasági szervezetek körében 36, a szálláshely, vendéglátás területén – elsősorban a kisebb szálláshelyek visszafogott fejlesztései révén – 35%-kal csökkent a beruházási teljesítmény.
A nemzetgazdasági beruházások teljesítményértéke és volumenváltozása
| Nemzetgazdasági ág | 2020. II. negyedév | 2020. I. félév | ||
|---|---|---|---|---|
| folyó áron, millió forint | volumenindex, előző év azonos időszaka=100,0% | folyó áron, millió forint | volumenindex, előző év azonos időszaka=100,0% | |
| Összesen | 2 298 350 | 90,1 | 4 094 784 | 93,7 |
| Ebből:* | ||||
| feldolgozóipar | 587 250 | 89,6 | 1 144 949 | 97,7 |
| ingatlanügyletek | 406 791 | 98,0 | 738 081 | 102,1 |
| szállítás, raktározás | 367 059 | 90,4 | 593 714 | 92,8 |
| közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás | 124 362 | 71,4 | 190 353 | 71,0 |
| mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat | 121 999 | 101,8 | 235 280 | 113,7 |
| kereskedelem, gépjárműjavítás | 110 370 | 87,5 | 213 295 | 94,4 |
* Az adott negyedévi beruházási teljesítmény alapján a hat legnagyobb súlyú nemzetgazdasági ág adatai.