2017 IV. negyedévében 14%-kal nőttek a beruházások
2017 IV. negyedévében folytatódott a nemzetgazdasági beruházások dinamikus bővülése, a fejlesztések volumene 14%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit. A nagymértékű növekedés továbbra is a 2014–2020-as uniós költségvetési ciklus forrásaiból finanszírozott fejlesztéseknek, a vállalkozások kapacitás-növelésének, valamint a lakás- és egyéb ingatlanberuházások élénkülésének köszönhető. 2017 egészében a beruházások volumene 17%-kal, historikusan az eddigi legmagasabb szintre emelkedett.
2017 IV. negyedévében az előző negyedévhez képest:
A beruházások szezonálisan kiigazított volumene 2,9%-kal növekedett.
2017 IV. negyedévében az előző év azonos időszakához képest:
A beruházások volumene 14, ezen belül az építési beruházásoké 21, a gép- és berendezésberuházásoké 8,5%-kal nőtt.
A beruházási teljesítmény több mint felét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 3,1, a 15%-ot realizáló költségvetési szerveknél 69%-os bővülés következett be.
A beruházások hattizede 3 nemzetgazdasági ágban, a feldolgozóiparban, az ingatlanügyletekben és a szállítás, raktározásban valósult meg.
A nemzetgazdasági beruházások több mint negyedét képviselő feldolgozóipar fejlesztései – a 2016 eleje óta tartó folyamatos expanzió folytatásaként – mérsékelten, 1,9%-kal bővültek. A növekedéshez a legnagyobb mértékben a feldolgozóipari beruházások egyharmadát realizáló járműgyártás invesztíciói járultak hozzá.
A második legnagyobb beruházónak számító ingatlanügyletek beruházásai erőteljesen, 40%-kal emelkedtek, a lakásépítések és -felújítások mellett az üzleti célú ingatlanfejlesztésekben is jelentős növekedés valósult meg.
A fejlesztések alapján harmadik legnagyobbnak számító szállítás, raktározás beruházásainak volumene 4,2%-kal nőtt. Az uniós forrásból finanszírozott autópálya-, autóút- és vasútépítések mellett a légi szállítással, a raktározással és a postai tevékenységgel foglalkozó vállalkozások növelték nagyobb mértékben fejlesztéseiket.
A nagyrészt közösségi finanszírozású területeken – amelyek összesített részesedése meghaladta az egytizedet – az átlagot jóval meghaladó mértékben bővültek a beruházások, elsősorban az uniós forrásból történő fejlesztések következtében. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén 78, az oktatásban – főként a felsőoktatáshoz kötődő fejlesztések miatt – 72, a humán-egészségügyi, szociális ellátásban – elsősorban a fekvőbeteg-ellátáshoz kötődően – 59%-kal haladta meg a beruházások volumene az egy évvel korábbit.
A kereskedelem, gépjárműjavítás beruházási teljesítményének bővülése a tárgynegyedévben megtorpant, 8,8%-os csökkenés következett be, elsősorban a korábbi, nagy értékű áruházfejlesztések befejeződése következtében.
A nemzetgazdaság kisebb súlyú területei közül az építőiparban tevékenykedő gazdasági szervezetek beruházásai – részben a termelésbővülés hatására – 18%-kal növekedtek. Az energiaiparban a bővülés mértéke 9,9%-os volt, elsősorban a villamosenergia-termelés, -szállítás, és -elosztás területén realizálódó nagyobb fejlesztéseknek köszönhetően. A víz- és hulladékgazdálkodás területén regisztrált 28%-os növekedésben a települési vízellátással, szennyvízelvezetéssel és -tisztítással összefüggő fejlesztéseknek és az alacsony bázisnak egyaránt szerepe volt.
A művészet, szórakoztatás, szabadidő területén továbbra is elsősorban a versenysporttal, illetve a kultúrával kapcsolatos nagyberuházások okozták az új tárgyieszköz-beruházások nagymértékű (19%-os) bővülését. A pénzügyi, biztosítási tevékenység beruházási teljesítményének 26%-os növekedése részben bankfiók-felújításokkal és számítógép-beszerzésekkel kapcsolatos fejlesztéseknek köszönhető.
A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban a beruházási volumen 53%-os emelkedéséhez továbbra is a – kereskedelmi szálláshelyek forgalomnövekedésével párhuzamosan zajló – szállodaépítések és -felújítások járultak hozzá a leginkább.
Kisebb mértékben csökkentek a beruházások a mezőgazdaságban (3,9%-kal), az információ, kommunikációban (2,5%-kal) és az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységben (0,8%-kal).
Nemzetgazdasági beruházások teljesítményértéke
| Nemzetgazdasági ág | 2017. IV. negyedév | 2017. I–IV. negyedév | ||
|---|---|---|---|---|
| folyó áron, millió forint | volumenindex, előző év azonos időszaka=100,0% | folyó áron, millió forint | volumenindex, előző év azonos időszaka=100,0% | |
| Összesen | 2 295 358 | 114,4 | 6 439 583 | 116,7 |
| Ebből*: | ||||
| mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat | 83 462 | 96,1 | 306 524 | 111,5 |
| feldolgozóipar | 611 663 | 101,9 | 1 883 450 | 107,3 |
| kereskedelem, gépjárműjavítás | 127 146 | 91,2 | 388 881 | 100,4 |
| szállítás, raktározás | 308 096 | 104,2 | 872 174 | 124,1 |
| ingatlanügyletek | 446 446 | 139,7 | 1 056 439 | 122,5 |
| közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás | 155 114 | 178,4 | 376 423 | 165,2 |
*A 2017. évi adatok alapján a hat legnagyobb teljesítményértékű nemzetgazdasági ág adatai.
2017-ben az előző évhez képest:
A nemzetgazdasági beruházások volumene 17%-kal nőtt, ezen belül az építési beruházásoké 21, a gép- és berendezés-beruházásoké 13 %-kal.
Az éves beruházások 56%-át teljesítő, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 14, a 13%-át adó költségvetési szervezeteknél 59%-kal emelkedett a beruházási teljesítmény.
Egy kivételével mindegyik nemzetgazdasági ágban bővültek a beruházások, a legnagyobb mértékben az oktatásban (67%-kal), a humán-egészségügyi, szociális ellátásban (66%-kal), valamint a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén (65%-kal).
Növekedett a beruházási teljesítmény volumene az összérték közel háromtizedét realizáló feldolgozóiparban (7,3%-kal), valamint a másik két kiemelt súlyú nemzetgazdasági ágban, a szállítás, raktározásban (24%-kal) és az ingatlanügyletekben (23%-kal) is, amelyek így együttesen az éves beruházási teljesítményérték mintegy hattizedét adták.
A szintén jelentős súlyt képviselő kereskedelem, gépjárműjavítás éves beruházási teljesítménye alig változott (+0,4%).
Az év egészét tekintve növekedett a beruházási aktivitás a mezőgazdaság (12%), az információ, kommunikáció (19%), a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (7,5%), a művészet, szórakoztatás, szabadidő (37%), valamint az építőipar (11%) nemzetgazdasági ágakban is.
A viszonylag kis részarányú pénzügyi, biztosítási tevékenység éves fejlesztéseiben 22%-os növekedés történt. Kiemelkedően nőttek a bányászat, kisebb mértékben az energiaipar beruházásai (52, illetve 5,7%-kal).