Az adatok forrása a havi intézményi munkaügy-statisztikai adatgyűjtési rendszer, amelynek keretében 2019-től a havi létszám- és keresetinformációk a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól átvett ún. járulékbevallásból, a Központosított Illetményszámfejtő Rendszert alkalmazó költségvetési szervezetek vonatkozásában pedig továbbra is a Magyar Államkincstártól átvett adatokból kerülnek előállításra.
Az adatok vonatkozási köre, amennyiben egyéb megjegyzés nincs, a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, költségvetési intézmények teljeskörűen és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek. Ez jelenti a KSH keresetstatisztikai adatközlésének hagyományos vonatkozási körét 1999 óta.
Bruttó kereset: a személyi jövedelemadót és a mindenkori egészségbiztosítási-, nyugdíj-, valamint munkaerőpiaci járulékot (2020 júliusától összevontan társadalombiztosítási járulékot) is tartalmazó alapbér és egyéb jogcímeken fizetett kereseti elemek (bérpótlék, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés) összege.
Bruttó rendszeres kereset: a bruttó kereset és az ún. nem rendszeres kereseti elemek különbsége (prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés). 2019-től ennek a mutatónak a havi értéke részben becsléssel kerül előállításra (ld. szakstatisztikai dokumentáció).
Nettó kereset (kedvezmények figyelembevétele nélkül): a bruttó átlagkeresetből gazdálkodó szervezetenként a munkavállalót terhelő közterhek, azaz a mindenkori egészségbiztosítási-, nyugdíj- valamint munkaerőpiaci járulék (2020 júliusától összevontan társadalombiztosítási járulék), továbbá a személyi jövedelemadó levonásával számított adat. Az adókedvezmények hatása ha erre külön utalás nincs a számításnál nincs figyelembe véve.
Nettó kereset (kedvezmények figyelembevételével): a mindenkori egészségbiztosítási-, nyugdíj-, valamint munkaerőpiaci járulék (2020 júliusától összevontan társadalombiztosítási járulék) és a személyi jövedelemadó levonásával képzett, valamint az ezekből érvényesíthető külön nevesített adó- és járulékkedvezményt figyelembe vevő kereseti adat. Az adatok számítását a 2019-től a keresetstatisztikában bevezetésre kerülő új adminisztratív adatforrások teszik lehetővé.
Átlagkereset: alapállomány-csoportonkénti keresettömeg és az ahhoz tartozó átlagos állományi létszám hányadosa. A gyorstájékoztatóban közölt adat havi (kumulált időszakok esetén is) és a teljes munkaidőben alkalmazásban állókra vonatkozik.
Mediánkereset: adott állománycsoportba tartozók a keresetük nagysága szerinti sorba rendezésével kapott középső kereseti érték, vagyis az a kereset, amelynél a sokaság fele nagyobb, fele pedig kisebb keresettel rendelkezik. A gyorstájékoztatóban közölt adat havi (kumulált időszakok esetén is) és a teljes munkaidőben alkalmazásban állókra vonatkozik Kumulált időszakok esetén a medián a havi kifizetések mediánját jelenti, a havi béradatok nem kerülnek álláshelyre, magánszemélyre aggregálásra a mediánszámítás előtt.
Reálkereseti index: a nettó kereseti index és a fogyasztói árindex hányadosa.
A KSH tradicionálisan a főátlagindexet publikálja keresetnövekedési mutatóként. A keresetváltozás mértéke így a két időszak közötti létszámarányok eltolódását és a tényleges keresetváltozás hatását együttesen tükrözi.
Az adatforrás változása magával vonja, hogy az adatok bizonyos esetekben és bontásokban csak korlátozottan hasonlíthatóak össze az azonos elnevezés alatt korábban publikált adatokkal. Az újonnan bevezetésre kerülő adatforrás felhasználásából származó módszertani eltérések leírása a szakstatisztikai dokumentációkban érhető el. Az előző év azonos időszakához viszonyított százalékos változást kifejező indexmutatók közléséhez 2019. januártól a módszertani/számbavételi változás hatását kiszűrő becslés kerül alkalmazásra, ezért a publikált indexek eltérhetnek a korábban közzétett adatokból számítható értékektől.