Az adatok forrása a munkaerő-felmérés, amely a magánháztartásokban élő 15–74 éves népesség gazdasági aktivitásáról gyűjt adatokat.
2014 decemberétől a munkaerő-felmérés adatainak teljeskörűsítése a 2011. évi népszámlálás bázisán továbbvezetett népességszámon alapszik. Az összehasonlíthatóság biztosításához a korábbi becsléseket az új súlyszámrendszerrel 2006-ig visszamenően módosítottuk.
A munkaerő-felmérés fogalmi rendszere
Foglalkoztatott, aki az adott héten legalább 1 órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy rendelkezett munkával, de abban átmenetileg (pl. betegség, szabadság, ideértve a szülési szabadságot is) nem dolgozott.
Munkanélküli, aki az adott héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelytől csak átmenetileg volt távol, a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát, a kikérdezés időpontjában rendelkezésre állt, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha megfelelő állás kínálkozna számára, illetve már talált munkát, ahol 90 napon belül dolgozni kezd.
Gazdaságilag aktívak a foglalkoztatottak és a munkanélküliek.
Gazdaságilag nem aktívak azok, akik nem sorolhatók sem a foglalkoztatottak, sem a munkanélküliek csoportjába. Idetartoznak többek között a tanulók, a nem dolgozó nyugdíjasok, a háztartásbeliek, az idénymunkások az idényen kívül, ha nem kerestek munkát, a gyermekgondozási ellátást igénybe vevők. Sajátos csoportot képeznek ezen belül az ún. passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát találni, de kedvezőtlennek ítélve esélyeiket, nem keresnek aktívan munkát.
Munkanélküliségi ráta: a munkanélkülieknek a gazdaságilag aktívakhoz viszonyított aránya.
Foglalkoztatási arány: a foglalkoztatottaknak a népességhez viszonyított aránya.
Aktivitási arány: a gazdaságilag aktívak (foglalkoztatottak és munkanélküliek) népességen belüli aránya.
Elsődleges munkaerőpiac: foglalkoztatottak létszáma a külföldi telephelyen dolgozók, valamint a közfoglalkoztatásban részt vevők nélkül.
Munkanélküliség átlagos időtartama: az aktív álláskereséssel töltött átlagos időtartam hónapokban kifejezve (azon munkanélküliek figyelembe vétele nélkül, akik már találtak állást, amelyben 90 napon belül kezdenek).
Kiemelt korcsoportok a munkarő-felmérésben:
15–74 évesek: A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) ajánlása a munkaerőpiac megfigyelésére. (A magyar Munkaerő-felmérés megfigyelési köre.)
15–64 évesek: Az Európai Unió ajánlása a munkaerőpiac (foglalkoztatottság) megfigyelésére.
20–64 évesek: Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre.
15–24 évesek: Az Európai Unió ajánlása a fiatalok munkaerő-piaci helyzetének megfigyelésére.
25–54 évesek: A legjobb munkavállalási korúak munkaerő-piaci helyzetének megfigyelésére használt korcsoport.
55–64 évesek: Az Európai Unió ajánlása az időskorúak munkaerő-piaci helyzetének megfigyelésére.
A munkaerő-felmérés mintája
A munkaerő-felmérés mintája többlépcsős rétegzett, valószínűségi minta. A nagyobb ún. önreprezentáló településeken az elsődleges mintavételi egységek a lakások. A kisebb települések esetében viszont az első mintavételi lépcsőt a település kiválasztása jelenti. A mintába kijelölt címek száma 1998-tól negyedévente mintegy 38 ezer. Az összeírás folyamatos, a negyedéves minta a három statisztikailag egymástól független havi részminta együttese. A teljeskörűsítés alapjául a megfigyelt időszak – matematikai modell segítségével előre becsült – (magánháztartásokban élő) népességszáma szolgál. Az egyes népességcsoportok létszámát a minta rétegeiben megfigyelt értékek megfelelő súllyal történő felszorzásával és összegzésével számítjuk ki. A közölt abszolút számok elektronikusan – egyedi korrekció nélkül – kerekítettek, ezért a részadatok összege nem mindig egyezik meg az összesített adatok kerekített értékeivel.
A kikérdezés 2012 első negyedévig papír alapú kérdőíven történt. Ettől kezdődően indult a folyamatos áttérés a mobileszközös összeírásra. 2012 novemberétől az összeírás laptoppal történik. A kikérdezés módjának változása miatt a nem mintavételi hiba a szokásosnál nagyobb lehet.
A foglalkoztatottság és a munkanélküliség főbb mutatószámai, valamint azok mintavételi hibája (s.e.)
95%-os megbízhatósági szinten, 2019. szeptember–november
Megnevezés | Foglalkoztatottak | Munkanélküliek | Foglalkoztatási | Munkanélküliségi | |||
---|---|---|---|---|---|---|---|
száma, ezer fő | ráta, % | ||||||
Korcsoportok | |||||||
15–74 évesek (súlyozott) adatai | 4 517,0 | 163,3 | 60,9 | 3,5 | |||
Mintavételi hiba (s.e.) | ±27,9 | ±10,7 | ±0,4 | ±0,2 | |||
ebből: | férfi | (r) | 2 486,6 | 83,5 | 68,9 | 3,3 | |
(s.e.) | ±17,7 | ±7,2 | ±0,5 | ±0,3 | |||
nő | (r) | 2 030,5 | 79,7 | 53,3 | 3,8 | ||
(s.e.) | ±19,4 | ±7,3 | ±0,5 | ±0,3 | |||
15–64 évesek (súlyozott) adatai | 4 435,8 | 162,5 | 70,2 | 3,5 | |||
Mintavételi hiba (s.e.) | ±25,9 | ±10,7 | ±0,4 | ±0,2 | |||
ebből: | férfi | (r) | 2 438,1 | 83,0 | 77,5 | 3,3 | |
(s.e.) | ±16,0 | ±7,2 | ±0,5 | ±0,3 | |||
nő | (r) | 1 997,6 | 79,5 | 63,1 | 3,8 | ||
(s.e.) | ±18,3 | ±7,3 | ±0,6 | ±0,3 | |||
15–24 évesek (súlyozott) adatai | 284,1 | 43,1 | 28,2 | 13,2 | |||
Mintavételi hiba (s.e.) | ±10,9 | ±5,1 | ±1,1 | ±1,5 | |||
25–54 évesek (súlyozott) adatai | 3 456,7 | 107,6 | 84,5 | 3,0 | |||
Mintavételi hiba (s.e.) | ±17,2 | ±8,3 | ±0,4 | ±0,2 | |||
55–64 évesek (súlyozott) adatai | 694,9 | 11,8 | 57,0 | 1,7 | |||
Mintavételi hiba (s.e.) | ±14,9 | ±3,1 | ±1,2 | ±0,4 | |||
20–64 évesek (súlyozott) adatai | 4 405,6 | 153,3 | 75,5 | 3,4 | |||
Mintavételi hiba (s.e.) | ±25,6 | ±10,2 | ±0,4 | ±0,2 | |||
15–74 éves foglalkoztatottak | |||||||
a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók (súlyozott) adata | 4 284,7 | ||||||
Mintavételi hiba (s.e.) | ±30,6 | ||||||
a magukat közfoglalkoztatottnak tekintők (súlyozott) adata | 112,0 | ||||||
Mintavételi hiba (s.e.) | ±10,1 | ||||||
a külföldi telephelyen dolgozók (súlyozott) adata | 120,3 | ||||||
Mintavételi hiba (s.e.) | ±9,7 | ||||||
15–74 éves munkanélküliek | |||||||
a munkakeresés átlagos időtartama (súlyozott adat) | 10,6 hónap | ||||||
Mintavételi hiba (s.e.) | ±1,1 hónap | ||||||